Tavaly is sok szó esett az album jövőjéről és a Billboard évösszefoglaló cikksorozatából sem maradhatott ki a téma. A Mit hoz a jövő az album formátumnak, ha egyszer a stream minden szabályt felülír? című cikkben az RCA kiadó társelnöke és a Spotify egy vezető kurátora is megszólal.
2018-ban egyrészt a rendíkvül – sokak szerint túlságosan – hosszú albumok keltették fel a figyelmet (Drake 25 számos, másfél órás Scorpionja, a Migos, Post Malone és mások nagyra nőtt projektjei), másrészt a szokatlanul rövidek (The Weeknd EP és album közti kiadványa, Kanye West öt produceri munkája). Valamint az év meghatározó dalai között több is volt, amik semmilyen módon nem illeszkedtek az előadó valamilyen nagyobb projektjébe, úgy sem, hogy mondjuk egy album előfutárai lennének, Childish Gambino: This Is Americájától Ariana Grande jelenlegi listavezető Thank U, Nextjéig.
Trent Reznor pedig a Nine Inch Nails tervezett EP-trilógiájának harmadik részéből inkább albumot csinált, és meg is írta, hogy miért: “Az EP-k kevésbé tűnnek fontosnak, és a mai világban úgy általában a zene kevésbé tűnik fontosnak.” Mint írta, nem akarta megkönnyíteni, hogy a zenéje eltűnjön a süllyesztőben.
Ehhez képest a Billboardnak nyilatkozó szakemberek szerint nem is olyan lényeges az album hossza, mint amennyire a kérdésnek szentelt sok-sok cikk alapján tűnik. Az RCA társelnöke, John Fleckenstein szerint a kiadónál “vég nélküli viták tárgya” a kérdés, ám “ahányszor azt hisszük, hogy valami túl sok, mindig kiderül, hogy a rajongók még többet akarnak. Ha 25 nagyszerű dalod van, és mind megjelenteted, hős leszel. De ha csak nyolc szuper dalod van, és ezeket rakod össze egy albummá, akkor azért leszel hős.”
A hosszúság, illetve a fizikai kiadványokra jellemző időbeli korlátok helyett a legfontosabb tényező a zenehallgatók figyelméért folytatott harc lett. “Hatalmasat nőtt a félig-meddig odafigyelő hallgatás jelentősége. A fiatalok YouTube-videókat néznek, videojátékoznak és a kedvenc számaikat hallgatják – és mindezt egyszerre. Eltűnt az, hogy ‘megvettem ezt az albumot, és most végighallgatom az egészet’” – mondta Fleckenstein a Billboardnak.
A recept persze közismert: mindig újabb és újabb tartalommal fenntartani az érdeklődést. A Spotify egyik vezető kurátrora ehhez azt tette hozzá, hogy nem csak a tartalom gyártása a fontos, hanem hogy “vezessük a közönséget, vagy reagáljunk arra, amit mond” – ahogy ezt Drake teszi. Azt a példát hozza tőle, hogy november végén nagyjából egyszerre jelent meg Travis Scott és Drake közös számának Skrillex-remixe, és a Going Bad, amiben Meek Mill vendégszerepelt. “Az első dalnak az volt az üzenete a hiphop-rajongó közönség számára, hogy ez nem nekik szól – de ott a másik, az viszont az övék.” A stream által nyújtott szabadságot kihasználva Drake “mindig releváns tud maradni”. Olyannyira, hogy a “túl nagyra nőtt” Scorpion révén Drake lett az év legtöbbet streamelt előadója: az album 25 számát együttvéve 4,3 milliárd alkalommal hallgatták meg.
Az eredeti cikk a Dal+szerző oldalán olvasható, ide kattintva.