Alapvetően talán nem is az a kérdés, hogy hol hibázott a stream szolgáltató, hanem inkább az, hogy miért nincs egy olyan, globális, legális adatbázis, amely által az alkotásokhoz kapcsolódó szerzőket gyorsan és egyértelműen be lehetne azonosítani.
Kérdés, hogy kinek kellene megtennie a megfelelő lépéseket ezzel kapcsolatban és hogy hová vezetne mindez? Mennyi pénz áramolna be / vissza az előadók és szerzők zsebébe és hogyan érintené ezt a Spotify-t vagy éppen a Youtube-ot, amely szintén sokszor megkérdőjelezhető módon csorgatja vissza a bevételeket és kezeli a reklámfelületeket, de egyáltalán: hogyan érintené ez a digitális piac mellett a fizikai hordozókat, a jogtalan fehasználásokat, a feldolgozásokat és átiratokat és mekkora, talán mindent átmozgató hatással lenne mindez a globális zeneiparra?
Bízzunk benne, hogy már a küszöbön van a megoldás és talán nincs is olyan messze az ötletgazda, mint gondolnánk.
A gondolatmenet kiindulópontja, amely ezt a cikket szülte, a dalszerzo.hu írása volt (Rónai András tollából), aki arról írt, hogy hogyan perelték be nem is olyan régen a Spotify-t az érintettek a Rage Against The Machine vagy a Doors egyes szerzeményei kapcsán.
Bár a Spotify eszerint azt állítja, hogy a Spotify terméke maga a Spotify és nem a zene, azért erősen megkérdőjelezhető ez az állítás, pláne annak a globális és vélhetően mindenki számára – aki érdekelt benne – egyszerűen és végtelen könnyen átláthatóan adatbázisnak a reményében, amely már itt kopogtat a hazai és a nemzetközi zeneipar ajtaján, köszönhetően annak, hogy a vannak még becsületesen gondolkodó és a zenészek érdekeit képviselő cégek a zenei szférában is.
A részletekkel és a folytatással is jelentkezni fogunk és igyekszünk mindenről időben beszámolni.