Közel negyven közművelődési intézményvezető tartott kerekasztal-beszélgetést a Budapesti Művelődési Központban. A Társalgó elnevezésű fórumon a kulturális jogszabályok változásairól beszélgettek, és megfogalmazták véleményüket a jelenlévő kulturális államtitkárság osztályvezetőjének.
2018. január 1-jétől több kulturális jogszabály is megváltozott. Mivel a végrehajtási rendelet még nem született meg, egyelőre „teszt üzemmódban” élnek a változások, melyekről a megjelent intézményvezetők egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy szükségesek, ugyanakkor pár problémára is felhívták a figyelmet. Az intézmények kötelező névváltoztatása miatt többen nemtetszésüket fejezték ki. Szabó Mária, a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár igazgatója szerint az emberek nem követik a névválozásokat, sőt, össze is zavarják őket. Ráadásul a kultúrház hat éve fel lett újítva, akkor kapta a jelenlegi nevét, és most ismét változásra kényszerülnek, ami rengeteg adminisztrációs munkával is jár. Halmai Róbert, az EMMI kultúráért felelős államtitkárságának osztályvezetője erre úgy reagált: elég, ha az alapító okiratban változtatnak nevet, és ott is megfelel az, ha a meglévő kifejezéshez teszik hozzá az előírt kulturális vagy művelődési központ megnevezést.
Szintén többen hallatták hangjukat amiatt, hogy az új jogszabály értelmében kötelezően továbbképzésre kell küldeni a munkatársakat. Szabó Mária szerint a képzés és a tanulás előremutató, de feltette a kérdést: miből fizessék a továbbképzést? Csatlakozott hozzá Szűcs Ferenc, a TEMI Fővárosi Művelődési Háza szakmai igazgatója, aki elmondta: a törvényileg megemelt minimálbér kifizetése is problémát jelent számukra, a továbbképzést maximum pályázati forrásból tudják finanszírozni, de ahhoz pályázatot is kell nyerniük. A kerekasztal-beszélgetés házigazdája, Pordány Sarolta, a Budapesti Művelődési Központ igazgatója szerint a jogszabály további problémákat vet fel: egy kis létszámú intézmény esetében nehezen nélkülözhető az a munkatárs, aki épp tanfolyamon ül. Gazdik István, a Klauzál Ház igazgatója arról beszélt, hogy a kötelező képzés és az előírt végzettség a kistelepülések intézményeit érintheti leginkább, ahol egy közmunkás is remekül elvégzi a feladatát, de továbbtanulásra nem képes vagy nincs rá lehetősége.
Halmai Róbert az államtitkárság képviseletében erre úgy reagált, hogy az intézményi működéshez szükséges személyi képzéseket igyekeznek térítésmentesen elérhetővé tenni. Mint mondta, a jogszabályok jelenleg bevezetés alatt állnak, a végrehajtási rendelet bevezetése még várat magára. Nagy általánosságban úgy fogalmazott, hogy az ilyen és ehhez hasonló párbeszédekre szükség van, és a jövőben is jelezzék az érintettek a problémáikat a főosztálynak. Ha szükséges, javítanak a jogszabályokon, mert nekik is az a céljuk, hogy közintézményi hálózat jól működjön Magyarországon.