Mint arról a tavalyi Midemről beszámolva írtunk, az Európai Unió Music Moves Europe ernyő alatt indított egy dialógussorozatot a zeneipar különféle szereplőivel, hogy megállapítsa, szükség van-e a szektor célzott, EU-s szintű támogatására, és ha igen, mely pontokon érdemes beavatkozni (tekintetbe véve a szubszidiaritás elvét, tehát azt, hogy a nemzetállami szintű feladatokat az európai szinten nem lehet elvégezni).
Az európai zenei szektor legfontosabb problémái és az EU fő céljai
Idén ezekből a beszélgetésekből kinőtt a Music Moves Europe a támogatásokat előkészítő fázisa (preparatory action), amihez idén 1,5 millió eurót biztosítottak az európai költségvetésből – ez a 480 millió forint tehát kizárólag az előkészítő fázis idei szakaszának költségvetése. Mint a Music Moves Europe honlapján olvasható, a zenei szektor évente több mint 25 milliárd euró bevételt termel, és több embert foglalkoztat, mint az európai filmipar. Ugyanakkor az európai zenei piac fragmentált, például a nyelvi korlátok miatt; főként a nem angolul éneklő zenészeknek kell komoly akadályokat leküzdenie, ha nemzetközi karrierre vágynak – írja a szektor részletes, hivatalos elemzése. “Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia művészei sokkal könnyebben eljutnak az európai piacokra, egyrészt történelmi, kulturális és nyelvi okokból, másrészt mert ezekben az országokban vannak a legnagyobb kiadók, nemzetközi promóterek és terjesztők székhelyei. Az angol nyelvű zenei repertoár dominanciája az élőzenében, a rádiókban és az online szolgáltatóknál, továbbá erős, amerikai székhelyű cégek hátráltatják az európai előadók promócióját és láthatóságát. A piaci koncentráció és a torz versenypiaci helyzet a zenei szektor legfontosabb kihívásai közé tartoznak” – írja a dokumentum, utóbbihoz külön említve az értékhézag problémáját.
Az iparági megbeszélések alapján a következő célokat tűzte ki az Európai Bizottság: a kreativitás és innováció elősegítése; az európai zene sokféleségének megőrzése és fejlesztése; alkalmazkodás a digitalizációhoz. Ezeket az előkészítő szakaszra tovább bontották, még specifikusabb célokra, amelyekhez egy-egy pályázatot is rendeltek; ezek május végén kerültek fel a honlapra. Ezek tehát önmagukban is érdekes, a magyar zenét és zeneipart közvetlenül vagy közvetve segítő programok lehetnek, de ezen túlmenő távlati céljuk, hogy “a 2021-ben kezdődő költségvetési szakaszban megvalósítható, célzott zenei támogatásokat teszteljenek”.
Pályázatok, célok: a sokféleség megmutatása, szakemberek képzése és mobilitása, piackutatás és EU-n kívüi export
A célok, kiírások a következők:
1. A piaci trendek jobb megismerése, monitorozásuk fenntartható mechanizmusának kialakítása. Ez egyben abban is segít, hogy megalapozottan meg lehessen állapítani, hol érdemes EU-s szintű támogatásokkal beavatkozni a zeneipari folyamatokba. Az ehhez a célhoz tartozó, viszonylag rövid határidejű pályázati felhívás egyrészt egy átfogó európai piacfelmérésre vonatkozik, másrészt egy Európai Zenei Obszervatórium névre keresztelt, adatgyűjtéseket és stratégiai elemzéseket rendszeresen folytató intézmény fenntarthatósági tanulmányának elkészítésére. Mint a kiírás fogalmaz, az európai zenei szektorban hiányoznak “a legfontosabb trendeket azonosító, megbízható és szisztematikus adatok”.
A cikk folytatását a Dal+Szerző oldalán ovashatjátok, ide kattintva.