Az elmúlt hetekben számos cikk foglalkozott azzal, hogy az Európai Unió új szerzői jogi szabályozása súlyos károkat fog okozni az internetezők számára. A másik oldalon a művészek, alkotók az ellen tiltakoznak, hogy az olyan platformszolgáltatások, mint a YouTube vagy a Vimeo az ő műveikből építenek üzletet, de a haszonból már alig-alig részesülnek. Az Európai Parlament csütörtökön szavaz majd az új szabályozásról, az eredmény pedig egészen új helyzetet teremthet majd.
A most hatályban lévő szabályozás 17 éve lépett hatályba, azóta az internetes tartalomfogyasztási szokások gyökeresen megváltoztak. Ezért bőven időszerű a szabályozás reformja. Akárhogyan is alakul a július 5-i plenáris szavazás, az alkotók (a neten elérhető zenék, filmek, stb. szerzői) és a nagy multicégek számára is új korszak kezdődik majd.
Az egész szabályozásváltozásból a 13. cikk vált ismertté a szélesebb közönség számára. Éppen ez az a cikkely, amelyik az interneten közzétett művek alkotóinak javadalmazását járja körül, vagyis azt, hogy a nagy tartalomszolgáltató platformok a profitjukból méltányos részt juttassanak azoknak az alkotóknak, akiknek a műveit használják.
A dalszerzők, zeneszerzők, producerek vagy más kreatív szakmát gyakorlók álláspontja evidensnek tűnik: a jogi szabályozás biztosítsa számukra, hogy az online platformszolgáltatók (azaz a Youtube, a Vimeo, a Daily Motion és társaik) fizessenek tisztességesen a műveik használatáért és ne az alkotók, valamint az európai kreatív ipar rovására növekedjenek ezek az internetes óriáscégek. Ez a nézőpont nem csak a szerzők érdekeit tükrözi, hanem a Spotify-hoz hasonló szolgáltatóknak is segítene tisztességes piaci körülmények között működni. A platformszolgáltatók (pl. Youtube) a jogszerűen működő, jogdíjat fizető streaming szolgáltatókkal (pl. Spotify, Netflix) versenyeznek ugyanazért a közönségért. A 13. cikk szabályozásának nem a szűrés a lényege, hanem az, hogy a kötelezettségek is egyenlően terheljék őket – tehát a platformoknak is engedélyt kelljen kérniük a felhasználáshoz.
A fentiekről szóló javaslatot az Európai Parlament illetékes jogi szakbizottsága múlt héten elfogadta 15 szavazattal és 10 ellenszavazattal. Ez az eredmény viszont korántsem jelenti azt, hogy a tech cégek és az alkotók “csatáját” utóbbiak nyerték volna. A legnagyobb tech óriások az EU történelmében még soha nem látott lobbival harcolnak a saját érdekeikért. 2016-ban a Google például 5,5 millió eurót költött csak EU-lobbira.
Részben ennek a gigantikus mozgósításnak az eredményeként jelenhetnek meg túlzó állítások és álhírek interneten, miszerint például majd a mémeknek is végleg búcsút inthetünk. Íme négy elterjedt tévhit és ezek cáfolata.
Tévhitek és cáfolatok ide kattintva, a Dal+Szerző oldalán olvashatóak.