Így használja ma a zeneipar az adatokat

A Dal+Szerző írása.

Az utóbbi években nagyságrendekkel nőtt a zenefogyasztásról keletkező adatok mennyisége, ami a zeneipar számára rengeteg új lehetőséget és egyben kihívást is jelent. Ezeket foglalja össze a Music Ally által készített jelentés, a Magic Numbers, alcíme: Hogyan tudnak az adatok és elemzések valóban segíteni a zeneiparnak?

Az adatok és a tapasztalt fül

A jelentés szerint mára nagyjából konszenzus van abban az iparágon belül, hogy az adatoknak fontos szerepet kell játszaniuk a döntésekben, de ez nem lehet kizárólagos. Míg volt idő, amikor elkülönültek a “fülükre”, vagyis a megérzésre és a szakmai tapasztalatokra alapozó részlegek és az adatelemzők, mára mindenhol jelen van az utóbbi szemlélet is. Az Atlantic Records brit marketingvezetője szerint “a döntések nagyjából 30%-ban alapulnak a tapasztalat fülre, 70%-ban az adatokra”.

A riport megjelenését követő kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevője így fogalmazott: “megőrjít, amikor az emberek arról beszélnek, hogy az ember versus a technológia. Valójában arról van szó, hogy a döntések meghozatalában mindenfélére támaszkodsz, és ez mindig is így volt. Mindig is használtunk adatokat, csak korábban másfajta formában.” (A beszélgetésen egyébként kisebb vita alakult ki, hogy a kiadók lassan, vagy éppen kifejezetten gyorsan reagáltak-e az adatforradalomra.)

Folytatás itt olvasható.