Minőségi instrumentális zenével lép fel a mesterséges intelligencia ellen ZALÁN

Kékkői Zalán közel harminc éve állja meg a helyét gitárosként a hazai zenei szcénában, játéka több mint ötven lemezen hallható. ZALÁNt olyan produkciókból ismerheti a nagyérdemű, mint a Csordás Tibor vezette Psycho, ÁKOS, vagy éppen a Beatrice. A színházkedvelők láthatták, hallhatták olyan darabokban, mint a HAIR, az István a király, a Shrek musical, vagy éppen a Hegedűs a Háztetőn.

Az Artisjus-díjas ZALÁN jelenleg második nagylemezén (első lemeze a 80-as, 90-es évek instrumentális gitárzenéje által inspirált „My world, my dream” ) dolgozik, amelyet olyan kiválóságok fémjeleznek, mint Borlai Gergő, Kaszás Péter, Szebényi Dani és Takács Roland Kanóc. A Music Fashion kiadó által gondozott korong, avagy a „NOAi” megszólalásáért Dandó Zoli felel.

Most pedig megérkezett az októberben debütáló lemez első előfutára, a „Big picture”.

„A Big picture cím sokféleképpen értelmezhető. Egyrészt egy monumentálisra hangszerelt dalról van szó, aminek számomra mindenképp van filmzenei hangulata is, így a zene és a kép passzol egymáshoz. A cím arra is utal, hogy próbáljunk minél teljesebb képet nézni egy adott dologról, vizsgáljunk több nézőpontot, próbáljunk az alapján döntéseket hozni. Számomra nagyon kiábrándító az a kommunikáció, ahogy egymással bánunk a különböző social media felületeken vagy akár személyesen, pedig van, hogy csak egy minimális plusz lépést kellene megtennünk abból az egy pontból, ahol éppen állunk és akkor mást is észre vehetnénk egy adott dologról. Persze a másik véleményének tiszteletben tartása legalább ennyire fontos lenne. Szóval szerintem sokféle üzenetet hordoz magában a dal címe, maga a zene és a klip is.” – árulta el ZALÁN.

A „Big picture” egy instrumentális zene, amely a szöveghiány miatt kevesebb korlátot ad a hallgató érzéseinek, gondolatainak. A számot elsősorban azok kedvelhetik tehát, akik szeretnek belső utazásokra indulni. A szerzeményhez videóklip is készült, amelynek alapkoncepciójáról ZALÁN így mesélt: 

„Ez egy harc a mesterséges intelligenciával. Bármilyen művészeti ágat nézek, számomra fontos és érdekes, hogy az adott művész mit gondolt, miért azt és miért úgy csinálta. Ha például a zenéből kivesszük az embert, akkor számomra érdektelen mindaz, ami megszületik. Persze azt a folyamatot, aminek az MI is egy része, nem lehet megállítani és talán nem is kell, de ha egy dalt hallok, amiről később kiderül, hogy nem is emberek írták, hanem az MI számára bepötyögték, hogy milyen stílusú, mire hasonlító dalokat szeretnének és az MI körülbelül fél perc alatt kidob egy nagylemeznyi anyagot, majd úgy csinálnak, mintha azt ők hozták volna létre, akkor én nem kicsit érzem magam becsapva. Ráadásul a jogszabályi háttere sincs meg. Vicces, hogy beírod, hogy olyan zenét szeretnél, ami a Metallica dalaira hasonlít és egy óra alatt legyárthatsz több nagylemeznyi anyagot, miközben ami létrejött, azután a Metallica nem kap jogdíjat, pedig nélkülük nem jöhetett volna létre. Az ilyen típusú felhasználása az MI-nek egy nagyon komoly lépcső az elértéktelenedés irányába, ahol tudás nélkül hívhatod magad zenésznek, festőnek.”- kezdte az előadó.

„A klipben azt mutatjuk be, hogy a teremtéssel együtt kaptuk azt az igényt, hogy kifejezzük saját magunkat, a különböző történeteinket, hogy gondolatainkat valamilyen formában megmutassuk egymásnak. Az MI egy felsőbbrendű lény, amely meggátol minket ebben. Az MI-nek az is célja, hogy uralja a gondolataidat, ő irányítson, kontrolláljon mindent. A megtörésünkre a Bibiliai 10 csapást használja.” – tette még hozzá.

A klipet ZALÁN mellett Molnár Zoltán rendezte, operatőrként Lippai Levente tette hozzá a szükséges pluszt, a vágás, a színezés Molnár Zoltán kezei közül került ki, a további utómunka effektek pedig a MadRobots-nak köszönhető.

Fotók: Zalán