
Összművészeti esttel búcsúzik 2024-től a Magyar Zene Háza
Csoóri Sándor esszéiből hallhatunk részletek Császár Angela tolmácsolásában, miközben Pál István Szalonna és bandája zenél, Navratil Andrea énekel, valamint Berecz István és barátai táncolnak. A Lélek realizmusa című emelkedett esten a népköltészet megtárgyalásától jutunk el a lélek mélységeibe.
Mi a népköltészet?
– teszi fel a kérdést Csoóri Sándor a Tenger és diólevél című esszéjében. Meg is próbál többféle választ is adni. Az egyik így hangzik: „A kérdésre már sokan válaszoltak költők és szaktudósok egyaránt.
Okos és ünnepi dadogásuk úgy összemosódik bennem, mintha félálomban hallgatóznék. A népköltés a nép őshagyományszerű költészete.
Hiába gyullad ki előttem még számos meghatározás, egyik sem elégít ki; helyettük homályos nyugtalanságot érzek. Környezetem kő- és betonvilágát váratlanul fölborzolja a Dunáról fújó szél, bugyborékokat támaszt a vízen, s egy ismerős népdal tanúsága szerint a bugyborékon két szál rozmaringot.”
„A köznapi varázslat ettől kezdve már csak folytatódik. Pávák szállnak föl sárga háztetőkre, zöld ág bujdosik és zöld levelecske, hogy töprengésemben segítségemre siessen.
S be se kell már hunyni a szememet, hogy a számlálhatatlan éjszaka közül azt az egyetlen egyet láthassam, midőn két fa között süt ki a Hold, e földig érő szerelemtükör.
És ha behunyom is, csak azért, mert a villogó felület szór szét annyi fölös ragyogást, hogy nemcsak a népdalbeli tájak kerülnek különös megvilágításba, hanem a népdalokra vonatkozó meghatározások is.”

Efféle szövegekből áll össze a Lélek realizmusa című Csoóri est
Olyan „kiegészítéssel”, amiről a költő is csak álmodhatott. Pál István Szalonna és bandája muzsikál, Berecz István és barátai táncolnak, Navratil Andrea csodálatos énekével egészíti ki a régi barát, Császár Angela művésznő Csoóri esszé részleteinek felolvasását.

Fotók: Magyar Zene Háza