Presser Gábor: a 403. billentyű és lemeztrilógia: a zenész élete talán legjelentősebb szólókoncertjére készül

A 403. billentyű címmel talán élete eddigi legjelentősebb szólókoncertjét adja jövő októberben Presser Gábor. A dalszerző-előadó addigra háromlemezes sorozatot ad ki Munkakönyv címmel, ennek első része, egy versfeldolgozás-anyag már meg is jelent.

„Eredetileg Utolsó billentyű lett volna a koncert címe, de erről lebeszéltek, hogy olyan szomorkás. Megszámoltam a legkedvesebb hangszereim billentyűit, 404 jött ki, rendben, akkor a 403. billentyű lesz a koncert címe, mert az utolsót nem ütöm le…” – mondta Presser Gábor.

Presser Gábor-dalszövegek itt.

A koncert 2025. október 11-én lesz az MVM Dome-ban, amelynek befogadóképessége mintegy 20 ezer fő. Az LGT egykori alapítója, aki csaknem hat évtizede van a pályán, tavaly a Papp László Budapest Sportarénában lépett fel óriási sikerrel, emlékezetes volt a középen kialakított színpad.

– „A nagyobb színpadon jövő ősszel is a terem közepén leszünk, igyekszem minden korszakomból sokféle zenét játszani, kiváló muzsikusokkal és énekesekkel. Omega- és LGT-dalokkal is készülök, és folytatnám a kicsit színházas, kicsit cirkuszos zenebonálást”

– fogalmazott Presser.

A zenész már másfél éve is három lemezen dolgozott, és azt tervezte, hogy ezeket egyfajta gyűjteményes csomagként jelentetné meg. A kollekció címe Munkakönyv lett, és reményei szerint jövőre lehet kézbe venni egy könyves kiadványként.

„Úgy tizenöt éve, hogy a kiadóktól nagyjából független szerző, előadó vagyok, ezeknek az éveknek a munkáit gyűjtöm össze.”

Az első, digitálisan már elérhető anyagon, a Versdalokon kortárs költők megzenésített versei szerepelnek különböző előadók közreműködésével. Ennek egyfajta előzménye volt a Parti Nagy Lajos verseire készült 2011-es Rutinglitang, valamint az Oláh Ibolyának írt Voltam Ibojka című anyag (2018).

– „Mentem az érzékeim után, nem akartam semmilyen koncepcióba szorítani magam. Sokat olvastam, a zongorám körül mindig ott voltak halomban a verseskötetek, és ha olyan vershez értem, a kötet felkerült a kottatartóra, próbálgattam a hangokat, hangzásokat, amiket olvasáskor belül hallottam” – idézte fel.

Hasonló volt a munkamódszere, mint korábban a Rutinglitang esetében, vagyis addig olvasgatta az adott költő verseit, amíg azt nem gondolta, „tudja a dalt”, és csak utána ült a zongorához.

– „Sokszor egy vers első olvasásra engedi hallani a benne élő dallamot, de van, amikor csak érzed, ott van az, és van vele munka, mire rálelsz. Ezeket a dalokat lehetne versek adta improvizációknak is nevezni, de ez feleslegesen bonyolult lenne.” – fogalmazott Presser.

A megzenésített szövegek részben ma alkotó (Erdős Virág, Varró Dániel, Parti Nagy Lajos), részben a közelmúltban, az elmúlt tíz évben elhunyt (Fodor Ákos, Kántor Péter, Tandori Dezső, Esterházy Péter), részben a 20. században élt (Horváth Imre, Kepes Sára, Petri György és Kányádi Sándor) alkotóktól származnak. A listáról a tragikus sorsú Kepes Sára a legkevésbé ismert, ő öt versével van jelen. Nagyon fiatalon halt meg, Petri György szerelme volt.

– „Fodor Ákos Lehet című kötetében található egy fejezet, amelyben Ákos leírja, ki is volt Kepes Sára, majd az azt követő oldalakon ott vannak a fennmaradt versek. Volt négy, amitől nem tudtam szabadulni, és első olvasásra hallottam bennük Oláh Ibolyka hangját, nagyon erős ütés volt a szívre. Ösztönös tartalékai vannak, elképesztően adja elő ezeket a Kepes Sára-verseket, ezek az övéi” – fogalmazott Presser Gábor.

A Versdalokon számos közreműködő énekes és zenész szerepel, Parti Nagy Lajos b-moll szonettjében például két opera-énekesnő, Károlyi Kati és Murányi Márta, valamint a rocker Szebényi Dani is énekel.

Presser Gábor felváltva dolgozik a Munkakönyv másik két darabján is. Beszámolt arról, hogy a „Zenék képzelt filmekhez” című instrumentális anyag szintén elkészült már, és a csomag része lesz az „Új dalok” is.

„Az elmúlt tíz-tizenöt évben felgyűlt vázlatok, pihenő felvételek ezen az anyagon nyerik el végső formájukat. A Munkakönyv 3.-ban hallható lesz jó néhány vendégelőadó is, ők egyfajta stúdiótársulatként vesznek részt a felvételeken” – vetítette előre.

A művész idén folyamatosan koncertezik a Csík Zenekarral, az év végén is többször játszik velük – például december 29-én kétszer az Erkel Színházban. Presser Gábor december 22-én a Müpában Sena vendége lesz.

„Imádom az éneklését, és boldogan vegyülök el az ő izgalmas zenéjében, amihez szabad kezet kaptam.”

Presser Gábor a magyar könnyűzene történetének egyik legsikeresebb szerzője és előadója. Saját honlapjának adatai szerint mintegy hatszáz dalt írt eddig, emellett számos jelentős zenés színpadi mű fűződik a nevéhez. Pályája a hatvanas évek második felében az Omegában indult, 1971-ben megalapította a Locomotiv GT-t. Szólóelőadóként a nyolcvanas évek eleje óta dolgozik.