– Újra kezdem, amit a szívem egyszer félbehagyott…
Május 16-án műfaji határokat nem ismerve, Pajor Tamás szövegvilágában kalandoztunk. A saját magát dalszerzőként, prédikátorként, performerként és talpas gondolkodóként aposztrofáló Pajor Tamás már a 80-as években aktív résztvevője volt a hazai zenei életnek. Az 1980-ban alapított Neurotic együttessel – mely az egyik első budapesti punk formációk közé tartozott – megtestesített mindent, amiről a rock’n’roll szólt. A Rocktérítő című dokumentumfilmmel azonban pálfordulás következett be a művész életében: a lázadást felváltotta a hit. A meglepő irány egy teljesen új zenekarban, az Ámenben bontakozott ki, melynek lemezein a funkytól a keresztény rockon át a hip-hopig sokféle zenei stílus szerepet kapott.
De hogyan születtek a szállóigévé vált szövegek?
Hogyan tudja egy előadó a zenét az előadóművészet és a költészet szolgálatába állítani?
Kemény Zsófi többek között erről, az inspirációiról és a szerzeményeinek hatásáról beszélgetett a legendás zenész-szövegíróval, aki néhány dalt is előadott.
Pajor Tamás egy vers-szöveggel, szózenével indított: Pajor Lét-szakaszok címmel adta elő friss gondolatait.
– Újra kezdem, amit a szívem egyszer félbehagyott…
– szavalta Pajor és a jövőbeli kisunokájáról is megosztotta gondolatait.
Mindezt kifejezetten hangulatosan, Szentkirály György gitáros társaságában, aki finom zenei aláfestéssel fűszerezte Pajor Tamás gondolatait. Szó-zene. Erről szól ez a műfaj.
Első dala – amelyet tiroli síedző-kabátban adott elő – arról szól, hogy átutazók vagyunk a Földön, azaz ahogyan ő fogalmaz:
Ez a Föld-hotel monda szállóigét – mondja a költő.
Szentkirályi György és Pajor Tamás közös pályafutása és jelene
A páros a Neurotic óta együtt zenél és stílusában is nagyon más, amit most csinálnak, hiszen a jelenlegi műfaj egy olyasféle zenés irodalmi vonal, amelyben György – elmondása szerint – sokkal jobban érzi magát, mint a korábbi zenekarban Leonard Cohen-hez hasonlítja azt a hatásmechanizmust, amelyet megteremteni kívánnak és ezáltal sokkal nagyobb teret hagynak a hallgatónak is.
Exkluzív Pajor Tamás interjút olvashatsz itt.
– A ritmus elkezdi vinni a közönséget és amikor a szó-zene koncertre érkezik a közönség, nem valamiféle transz-jelenség jön létre, hiszen a közönség szabadon áramlik az előadással – vallja a gitáros.
– Az irodalmi élmény okozta extázis a zenei élmény okozta extázissal keveredik és ennek szimbiózisából, minimalista hangszereléssel, szövegcentrikus előadásmóddal összefűzve jelenik meg a színpadon – vallja Pajor.
– Ez a terminológia és a maga által alapított műfaj egyesíti a zenét és a költészetet és kifejezi, hogy a szövegnek önmagában létezik egyfajta zeneisége. A szavak dallama önmagában üzenettel bír, mert a forma és a tartalom értékének vitája végigkíséri az esztétika történetét. És nem eldöntött, hogy melyik a hangsúlyosabb. Ez pedig így van jól. Tudjátok: Ézsaiás próféta volt az első rapper. Amit alkotott, az pedig Isten igéje – folytatta az előadó.
Pajor Tamás dalszövegeit itt találod.
– A költészet olyan csodálatos nyelv, amelynek a teljes nyelv csupán eszköztára. Egy olyan mélyebb, spirituális tartalomnak, amely megérinti az embereket – mondta Pajor, mielőtt előadott egy újabb, neohunglish-két aposztrofált szerzeményt.
Ez a szerzemény egyébként egyedi Magyarországon. A műfaj neve spoken word, amelyet hazánkban nem csinál Pajor Tamáson kívül senki más – nem véletlenül említették Cohen-t, de ilyet alkot Nick Cave is magas színvonalon.
Szóba került az olvasás is, amellyel kapcsolatban Pajor Tamás elmondta, hogy nagyon lassan olvas, de nagyon igyekszik, hogy többet és eredményesebben tegye ezt.
– Méltatlanul alulértékeltnek tartom a kortárs magyar irodalmat. Talán ez minden korszakban így volt. Épp egy olyan könyvbemutatóról érkeztem a hajóra, ahol üdítő volt megtapasztalni azt, hogy bibliai kinyilatkoztatásról elmélkednek. A mai, ultramateriális korban evidenciaként kezelik az emberek, hogy az egész világ fizikai síkon működik igazán jól. Ezen a találkozón azonban épp az ellenkezője került középpontba – elmélkedett Pajor.
Hasonlóképpen vall az olvasásról a gitáros is
Ő is keveset olvas ahhoz képest, amennyit szeretne. Vámos Miklós, Bereményi Géza – őket kifejezetten szereti és rendszeresen olvassa is.
– Hat évesen olvastam először az Ezüsttó kincsét és teljesen extázisba kerültem tőle. Nagy hatással volt rá ez a műfaj. Az olvasás pedig fantasztikus: hiszen az embernek van egy olyan csodálatos képessége, hogy olvassa a szöveget és mellé látja azt a képet, azt a világot, amelyről olvas – vallj a Szentkirályi.
És stílszerűen ekkor adták elő a Szeretem Pestet című szerzeményt, amelynek Winnetou is szereplője.
– Újra kezdem, amit a szívem egyszer félbehagyott… – vallja Pajor Tamás. És ez az ő esetében hatványozottan igaz: újra és újra megújul, zseniális szövegeivel és stílusteremtő képességével megkerülhetetlen alakja a magyar kulturális életnek.
Az eseményről előzetesen itt írtunk beharangozót.
A beszélgetést és az estét itt tudod visszanézni.
Az esemény a Petőfi 200 Emlékév keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Fotók: Hajógyár hivatalos