Madarász Iván zeneszerzőt választották az Artisjus tiszteletbeli elnökének. A művész 2014-től 2022-ig töltötte be az egyesület elnöki posztját, melyen Németh Alajos „Lojzi” váltotta őt februárban. Tiszteletbeli elnökként folytatja korábbi misszióját – feladatának érzi tovább erősíteni az Artisjus kedvező megítélését.
Az Artisjus Egyesület küldöttgyűlése hivatalosan most először választott tiszteletbeli elnököt
Madarász Iván Kossuth-díjas művész kapta meg a kitüntető címet. Hasonló kinevezést, „örökös elnöki” címet utoljára Kodály Zoltánnak szavaztak meg a hazai szerzők, ám azt még az Artisjus elődszervezete adományozta a zeneszerzőnek. A tiszteletbeli elnök jogai és kötelezettségei megegyeznek az egyesületi tagokéval, de a címet csak az egyesület korábbi elnökei tölthetik be. Madarász Iván a tizennegyedik elnöke volt a szerzői egyesületnek, a két évre szóló vezetői tisztségre háromszor választották újra. 2014-től egészen 2022-ig ő töltötte be az elnöki szerepet, majd 2022 februárjában Németh Alajos „Lojzi”, a Bikini alapító-dalszerzője váltotta őt a poszton. Madarász Iván volt az első olyan zeneszerző, aki nem miniszteri kinevezéssel, hanem a zeneszerzők választásával került a Vezetőségbe.
„Életem csaknem felét, 32 évet az Artisjusban töltöttem. A mai napig a szerzői egyesület az életem meghatározó területe a komponálás és a Zeneakadémiai tanítás mellett. Korábban elnökként és most az új posztomon is arra törekszem, hogy a szerzők baráti együttműködése fennmaradjon műfajoktól és stílusoktól függetlenül. Feladatomnak érzem az egyesületünkről kialakult kép folyamatos formálását is. Ahogy azt egyre többen elismerik
az Artisjus már évtizedek óta nem egy bürokratikus hivatal, hanem a magyar zeneszerzők, szövegírók, költők, irodalmárok társasága.
Ők pedig az Egyesületben azért dolgoznak, hogy biztosítsák a szerzők alkotómunkájához megfelelő körülményeket.”
Madarász Ivánról
Madarász Iván 1949-ben született, Kossuth-, Erkel Ferenc-, Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével is kitüntették. 1980 óta állandó oktató a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol 2002 óta egyetemi tanári rangban a zenetudományi és -elméleti tanszéken tanít. Az Artisjus vezetőségében korábban végzett munka mellett a Magyar Zeneszerzők Egyesületének alapító és elnökségi tagja, valamint több zenei alapítvány kurátora.
Az Artisjusról
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus kül1detésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.
Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy 22 ezer magyar szerző jogait kezeli, 527 ezer magyar művet tart nyilván, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.
www.artisjus.hu
Fotó és logó: Artisjus hivatalos