Nem éppen új az a jelenség – Tófalvy Tamás írásaiból tudhatjuk, hogy a MySpace elterjedésével jelent meg, bizonyos műfajokban komoly vitákat okozva -, hogy az interneten befut egy előadó, akinek nincs még komoly tapasztalata az élő fellépésekkel. Több tényező együttes hatása miatt azonban mostanában ért el ez a mainstream popzenéig annyira, hogy komoly megoldandó problémát jelent a nagy kiadóknak.
A stream oldalak már elérnek akkora közönséget, hogy egy ezeken sikeressé váló szám mainstreamnek nevezhető; otthon, vagy akár telefonnal is készíthető elfogadható minőségű zene; ráadásul a kiadóknak jóval több a pénzük, mint akár pár éve, így minden komolyabb online sikerre egyszerre többen is felfigyelnek, és licitháború alakul ki. (Utóbbi jelenség következményeiről itt írtunk bővebben.)
A Billboard cikke szerint már olyan sok lett az online siker alapján majorhöz szerződött, viszont a színpadi rutint teljesen nélkülöző – adott esetben soha korábban fel nem lépett – előadó, hogy a kiadók kénytelenek komolyan foglalkozni a kérdéssel. Már csak azért is, mert a jó ideje elterjedt 360 fokos szerződések miatt pénzügyi érdekük az, hogy koncertezzen a (reménybeli) sztár. A befektetők ráadásul a gyors megtérülést várják el, vagyis mihamarabb el kell indulnia a promóciós turnénak. Az egyslágeres csodákat a komolyabb pályát befutó (és a befektetést visszahozó) előadóktól még ma is – részben – az élő fellépések erőssége különbözteti meg a szakértők szerint.
A cikk folytatását a Dal+Szerző oldalán olvashatjátok, ide kattintva.