– Száz programot szerveznek idén a Magyarország és Törökország diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulója alkalmából indult kulturális évadban – mondta Hoppál Péter, a Magyar-Török Kulturális Évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A kulturális programok között sorolta, hogy újra kiadják az elmúlt évtizedekben török nyelvre fordított magyar irodalmi műveket Törökországban a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában.
A különböző művészeti ágakban mutatják be, hol tart ma a magyar alkotó- és előadóművészet, ezt egészítik ki a tudományos programok, konferenciák, egyetemi együttműködések, a kortárs és az elmúlt 200 év magyar képzőművészetét bemutató kiállítások, de része lesz az évadnak a sport is.
– Minél többet szeretnénk megmutatni önmagunkból, hogy minél árnyaltabb legyen a kép a magyar kultúráról a török társadalomban – fogalmazott a kormánybiztos.
A 2024-es magyar-török kulturális évad programjai egy éven keresztül zajlanak a két országban párhuzamosan. A kulturális évadot 2023. december 18-án nyitották meg, az ünnepi rendezvénynek a Müpa adott otthont.
Törökország köztársasággá válása után Magyarországgal kötötte meg az első diplomáciai kapcsolatot Kemal Atatürk elnök vezetésével. Az elmúlt száz évben hazánk sok-sok szakember segítségét adta az épülő Török Köztársaságnak, fővárosának, Ankarának, ők emiatt is szeretettel fordulnak a magyarok felé.
Vesztes szabadságharcaink után magyar emigránsok mentek Törökországba, így az 1848-as szabadságharc hősei is, a kormányzóval, Kossuth Lajossal az élen. A magyar-török kapcsolatrendszer mély gyökerű, a szavaink jelentős része török eredetű, de a két nép például az ornamentikát, a díszítést is átvette egymástól, az elmúlt száz évben pedig a diplomáciai kapcsolatok új dimenziójában “hallatlan perspektívában mutatható fel az együttműködés, barátság”.
– Mi, magyarok persze a fájdalmainkat azonosítjuk a törökökkel, a megszállás 150 évét, azonban ez a kulturális évad arra tesz egy bátor kísérletet, hogy kulturális együttállásainkat mutassuk meg egymásnak
– mondta a kormánybiztos.
A legősibb magyar népzenei rétegek egyike az ótörök, megemlítette, hogy a türk országok nagy figyelmet szentelnek legismertebb költőnk, Petőfi Sándor emlékének.
Az interjúban a 150 éve felfedezett Balassi-kódex kapcsán arról is beszélt, hogy Balassi Bálint öröksége is bizonyítja, hogy a 16. századi magyar irodalom segítette a magyar megmaradást a három részre szakadt ország időszakában, és rámutatott, hogy Balassi “ad notam”, egy nótára, egy dallamhoz írt versei között számos török ének volt.
Egymás irodalmának, kultúrájának jobb megismerésében szerepe lesz a két ország állami médiái és irodalmi intézményei együttműködésének is.
Fotó: illusztráció/Freepik