Balog Zoltán miniszter – a Máté Péter-díj megalapítását is bejelentő – sajtótájékoztatóján hangzott el, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 2018-ban 75 millió forinttal támogatja a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft.-n belül létrejött Könnyűzenei Szolgáltató Iroda működését. Arról, hogy mi is ez az iroda, és mi a létrejöttének a jelentősége, Bajnai Zsoltot, az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégiuma (a Cseh Tamás Program utódja), egyben az iroda vezetőjét kérdeztük.
Bajnai Zsolt kérdésünkre elmondta, hogy a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda három feladatra jött létre 2018. január 1-jével. Egyrészt ellátja a Hangfoglaló Program programirodai feladatait; másrészt folytatja a HOTS brand mentén a magyar exportiroda kiépítését; harmadrészt pedig kapcsolódási pont lesz az államigazgatás és a könnyűzene szereplői között. Az iroda munkatársai azok, akik 2017-ben működtették az elődjét. A Hangfoglaló Program programirodát továbbra is Boross Zoltán vezeti, akinek a munkáját Facsády Orsolya programszervező segíti. Bali Dávid, a HOTS vezetője, aki mellett Fürst Bence asszisztens dolgozik majd. További feladatokra (pl. a Backstage program szervezésére, kutatásokra) megbízási szerződéseket köt az iroda.
Talán a második pont érdekelheti leginkább a szakmát, hiszen az exportiroda hiánya régi téma. 2016-ban kezdődött a magyar zenekarok és szakemberek szervezett megjelenése a nemzetközi showcase fesztiválokon, 2017-ben pedig komolyan beindult ez a folyamat, illetve létrejött a magyar jelenlétet összefogó HOTS (Hungarian Oncoming Tunes) brand (bővebben lásd e cikkünket). A Könnyűzenei Szolgáltató Iroda keretében ez a folyamat folytatódik, és a név is marad. A cél tehát, mint Bajnai Zsolt fogalmazott, a következő: “minél több showcase fesztiválra minél több zenekart kijuttatni, az ehhez kapcsolódó oktatást megszervezni, a piacot monitorozni – vagyis klasszikus exportirodai feladatokat fog ellátni az iroda. Nem abban az értelemben, hogy mi akarunk zenekarokat eladni, hanem a lehetőségeket kell megtalálnunk, és azokat segítenünk, akik a külföldi jelenlétbe komoly energiát, időt és akár a saját pénzüket is beleteszik.” Az iroda csatlakozott az exportirodák európai szervezetéhez (European Music Exporter Exchange Network).
Az első pont a korábban a Design Terminálon belül ellátott, később egy nyílt pályáztatás keretében az A38-hoz került feladatokat jelenti: az iroda viszi a kommunikációt, a menedzserképzési és jogdíjfizetést ösztönző alprogramot, részvételt a nyári fesztiválokon; szervezi az induló előadók meghallgatását, a nyertes pályázatokkal kapcsolatos teendőket, pl. a zenekarok kiajánlását stb. Mint korábban is, ezekre a feladatokra az NKA meghívásos pályázatot írt ki.
A harmadik pont keretében egyrészt a szakmai szervezetekkel való együttműködés lesz a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda feladata, és emellett várhatók saját kezdeményezések is, amik az egész könnyűzenei szakmát segítik, és túlmutatnak a Hangfoglaló Program keretein.
Az iroda megalakulásának jelentősége – túl a könnyűzenei élet az NKA-hoz pályázó szereplőinek, illetve a kollégium döntéseinek az eddigieknél is jobb segítésén – az, hogy immár egy állami szervezeten belül működik egy, a könnyűzenei életet kiszolgáló intézmény. Aki szakmai körökben mozog, bizonyára sok találgatást hallott arról, hogy folytatódnak-e a CSTP, majd Hangfoglaló kezdeményezései, a HOTS exportsegítő tevékenysége stb. Az intézményesülés mindenképpen a hosszú távú tervezés jele – ami például a zenei exporttal kapcsolatban rendkívül fontos. Bajnai Zsolt úgy fogalmazott, hogy “kaptunk egy lehetőséget, amivel tudnunk kell élni – meg kell tudnunk mutatni, hogy ennek van értelme, haszna, hogy jól tud működni. De ugyanez volt a helyzet akkor is, amikor elindult a Cseh Tamás Program. A Könnyűzenei Szolgáltató Iroda létrejötte egyfajta visszajelzés arról, hogy amit eddig csináltunk, jó volt, úgyhogy próbáljunk meg szintet lépni. Ahogy a többi művészeti ágnak is megvan a megfelelő intézménye, legyen meg a könnyűzenének is – ez egy ebbe az irányba mutató első lépés.”